A Budapest Tánciskola Együttese bemutatja
Bemutató: 1992. június 09.
Helyszín: Egri Gárdonyi Géza Színház
Az 1991 szeptemberében indult Budapest Tánciskola első nyilvános bemutatkozása.
További előadások: 1992. június 12-13. Lágymányosi Közösségi Ház (MU Színház) a IV. Európai Táncfesztivál (1992.06.01-19.) keretében
Műsor:
Amíg…
Koreográfus: Fincza Erika
Zene: Gipsy King: Duende
Előadók: Benedek Nikoletta (vagy Preisinger Nóra), Bodrogi Katalin, Kocsis Borbála, Merza Krisztina, Nagy Andrea, Varga Viktória, Vörös Éva
harmonika: (ismeretlen)
P●unchay
Koreográfus: Lőrinc Katalin
Zene: a Punchay bolíviai folklór együttes Funerales című száma
Előadók: Balogh Tímea, Bodrogi Katalin, Merza Krisztina, Molnár Gabriella, Nagy Andrea, Preisinger Nóra, Vörös Éva
ének: Böröcz László
Tarajos
Koreográfus: Goda Gábor
Zene: Bolgár asszonykórus
Előadók: Bognár Zsuzsa, Bodrogi Katalin, Kocsis Borbála, Nagy Andrea, Varga Viktória
Cseréptörés
Rendező: Angelus Iván
Zene: Aram Hacsaturján, Gabrielle Roth
Előadók: Bodrogi Katalin, Böröcz László, Csordás Zoltán, Kocsis Borbála, Molnár Gabriella, Nagy Andrea, Paróczay András, Preisinger Nóra, Réti Anna, Varga Viktória
Díszlet: Adamis Lukács
“A francia, amerikai, holland csoportokon kívül egy új magyar együttes is bemutatkozik, a Budapest Tánciskoláé. Az előadás az Angelus Iván vezette táncszínházi előadóképzés első évi eredményeinek összefoglalója.”
Tánc ’92. Köztársaság, 1992.06.05., 1. évf./8. szám, 123. old.
“A Budapest Tánciskola 1992. június 9-én este 8 órakor Cseréptörés címmel előadást tart az egri Gárdonyi Géza Színházban.”
Cseréptörés. Tánc, tánc, tánc. Heves Megyei Hírlap, 1992.06.08., 3. évf./134. szám, 5. old.
“Az Európai Táncfesztivál félidején túl, közepén a Budapest Tánciskola első színpadi bemutatkozásával, amolyan első év végi beszámolóként – mondhatom, a modern tánc meghódította a maga közönségét. A magyar táncosok a rutint, a jelenlét »elkenését« még nem ismerve, tenger energiával dolgoznak”
Révi Judit: Rákaptunk!. Kurír, 1992.06.15., 3. évf./116. szám, 11. old.
“Hogy miért, azt nem tudom, talán mert az utolsó, meghajlás utáni pillanatban mindenki hozott egy tetőcserepet, és vérmérséklete szerint földhöz vágta. Lila dolog volt. De a lányok tánca másról szólt. Zárt, fekete ruhában, mezítláb, egyetlen szál spanyolgitár zenére is. Feszes , furcsa, néhol profán tánc volt ez, bizonytalanság, vágyódás, félelem és odaadás különös keveréke.”
Schäffer Erzsébet: A nő, a tánc, de mindenekelőtt a bor. Nők lapja, 1992.07.04., 4. évf./27. szám, 26. old.
“Most zárjuk az első évünket ebben a formában egy olyan esttel, amelyen Lőrinc Katalin, Fincza Erika, Goda Gábor és az én koreográfiáim kerülnek színre. Négy különböző stílusú – dzsessz-, Graham-, kontakt- és táncszínházi jellegű – produkció. Tapasztalatom szerint az ilyen iskola-koncepció létező, működő forma. Nem egy helyi modort kívánunk tehát kötelezővé tenni, hanem segítséget, eszközöket adunk a növendéknek saját előadói, művészi személyisége kialakításához. Nyitott, tájékozott és fegyelmezett művészeket szeretnénk nevelni.”
Szabó Z. Levente: “Meg kell teremteni az új típusú táncművész fogalmát.” Táncművészet, 1992.11.20., 17. évf./5-6. szám., 12-13. old. – Az interjú szerkesztői változata.
1992. Cseréptörés – szórólap