1984 I. Budapesti Új Tánc Verseny

A verseny időpontja: 1984. augusztus 19. 19:00
Helyszín: Szkéné Színház, Budapest XI., Műegyetem rkp. 3.

Az Új Tánc Verseny rendezvények mindig a nyári tánctanfolyamokhoz kapcsolódtak. A nemzetközi zsűri tagjai a tanfolyamon tanító tanárok, valamint Fuchs Lívia tánctörténész és Angelus Iván, a versenyt meghirdető Kreatív Mozgás Stúdió egyik alapítója. A rendezvény célja az volt, hogy szakmai nyilvánosságot biztosítson a korszerű táncművészetet művelők számára.

A zsűri tagjai:
Gayle McKinney, Donald M. Griffith, Milagros Desdunes, Wilhelm Carlsson, Tom Fjordefalk, Fuchs Lívia, Angelus Iván

Díjak:
– Fődíj
– A legizgalmasabb kísérlet díja
– Közönségdíj

Díjazottak:
Nagy József: Böjtutó
Rókás László és barátai, kor. Hudi László: Cím nélkül
Ábrahám Erzsébet és Goda Gábor: Déja vu (közönségdíj)

1984-I.-BP-új-tánc-verseny

Az I. Budapest Új Tánc verseny szórólapja

“A tanfolyam keretében aug. 19-én Új tánc versenyt rendeznek, melyre a nemzetközi zsűri főleg a bátran kísérletező műveket várja.”
Táncművészet, 1984.06.01., 9. évf./6. szám, 33. old.

“A kurzus sikerrel zárult, a meghirdetett koreográfusversenyre is többen beneveztek (…) Angelus Iván szerint »komolytalan produkció nem is született. S bár igaz, korszakalkotó sem, az előzetesen kiírt mindhárom díjat ki lehetett adni a nevezettek között«”.
Kaán Zsuzsa: A Stúdió K-tól a Kreatív Mozgás Stúdióig és tovább… Népszava, 1984.09.06., 112. évf./209. szám, 6. old.

“A koreográfus versenyen a Szkéné színházba zsúfolódott nézősereg és az öt fős zsűri nyolc nevező kilenc művét láthatta. Ha kilenc kompozícióból kettő igazán jó, akkor az nagyon kedvező arány! Ezen az első Új Tánc versenyen pedig akadt két izgalmas kompozíció. Mellettük a zsűri még kettőt talált dicséretre érdemesnek. A két díjazott, Nagy József, a párizsi American Center fiatal tanára, és a Rókás László és barátai névvel fellépő amatőr mozgásszínházi csoport – két ellentétes mozgásvilágot hozott. Nagy József a Böjtutóban szinte végiglebegte a testével meghúzott diagonált, miközben karjainak és csupasz felsőtestének kanyargó mozgása diszítette puritán lábmunkáját. A Rókás László-féle csoport ruhasuhogásra és a levegővétel zajára adta elő a Cím nélkül című etűdöt (kor.: Hudi László).”
Fuchs Lívia: Budapesten először… Táncművészet, 1984.10.01., 9. évf./10. szám, 29. old.

“Az I. Budapesti Új Tánc Verseny zsűrije a groteszk iránt fogékony amatőr mozgásszínházi csoport – Rókás László és barátai – zajokra komponált, s a köznapi mozdulatokból és viselkedésekből kialakított jelenete mellett a párizsi American Centerben tanító jugoszláviai Nagy József egyéni mozgásnyelvű szólótáncát jutalmazta a kiírt két díjjal. A tanfolyam és a verseny egyaránt azt bizonyította, hogy egyre nehezebb határvonalat húzni tánc és színház, balett és modern tánc közé – hogy a testművészetekben is az alkotói és előadói többnyelvűség válik természetessé. Vagy legalábbis kellene, hogy mielőbb azzá váljék”
Fuchs Lívia: Tánc – színház – pantomim. Film Színház Muzsika, 1984.10.13., 28. évf./41. szám, 16-17. old.

“Épp ebben az évadban kapcsolódott be a budapesti táncképzésbe a Kreatív Mozgás Stúdió, mely a nyári nemzetközi tanfolyam és koreográfusverseny elindítása mellett avval is biztat, hogy otthont ad egy-egy vendégművésznek, hiszen máris módot adott a japán Min Tanaka fellépésére.”
Fuchs Lívia: Az 1983/84-es táncévad Magyarországon. Táncművészet, 1984.11.01., 9. évf./11. szám, 5-8. old.

“Már hírt adtunk arról lapunk októberi számában, hogy a budapesti KREATÍV MOZGÁS STÚDIÓ augusztusban nyári tanfolyamot, valamint “Új tánc versenyt” rendezett.”
Táncművészet, 1984.12.01., 9. évf./12. szám, 29. old.

“Both the competition and the course showed that it was more and more difficult to draw a dividing line between dance and theatre, between ballet and modern dance proving that the multilingual character of both creation and performance was becoming more and more natural is body arts.”
Fuchs Lívia, 1984. (ismeretlen forrás)

“Böjtutó – 1984 nyara. Összeszűkült gyomrom ellenére biztatóan próbálok mosolyogni a Szkéné apró nézőterén. Éppen ítész vagyok az I. Budapesti Új Tánc Szemle zsürijében, ahol Angelus Iván vonzóan őrült ötlete nyomán várjuk a sosem látott művek bemutatását. Merthogy koreográfiai versenyt hirdetett, ami jól hangzik, de hát három és fél évtized csendjéből hogyan bukkanhatnának elő friss tehetségek a kortárs táncművészet számunkra ismeretlen, ezért ingoványos területén? Néhány sutaság felvonulása után egy furcsa, félszegséget a magabiztossággal elegyítő figura lép a színpadra. Szólója nem más, mint a tánctér diagonális bejárása, birtokbavétele főként esésekből és apró felugrásokból álló, s közben a testet minden irányba elcsavvaró mozgásokkal. Ez a fiú nem táncos, a kifejezés megrögzült értelmében, hanem a maga groteszk és nagyon is személyes módján teste minden porcikájával állít valami egyébként kimondhatatlant a lét esetlegességéről. A Böjtutó koreográfusa és előadója: Nagy József.”
Fuchs Lívia: JEL. Három találkozás Nagy Józseffel, a JEL Színház vezetőjével. Iskolakultúra, 1993., 3. évf./10. szám, 87-88. old.